Tunyogi Péter

Vajon miért szeretjük annyira ezt a kedvesen esetlen, csupaszív sárkányt, akitől csak akkor rettegnek az emberek, ha nem ismerik fel benne a hatalmas, mindent fölülíró szeretetet?

A nagy vagyonok körül gyakran titkok lappanganak, de mint tudjuk, nehéz akármit örökre titokban tartani, a rejtélyekre rendszerint fény derül.

Kevesen tudják, hogy a híres dalban említett Csínom Palkó és Csínom Jankó nem két kuruc vitéz, hanem a dalt éneklő vitéz lovairól van szó.

Ki lőtt? Kire? Mikor? Miért? Hogyan tovább? Férj volt, van, lesz! De ki lesz az?! Kezdődhet a férjvadászat!

A jómódú Federigo Rasponi, akinek Pantalone a lánya, Clarice kezét ígérte, meghal párbajban egy Florindo nevű ifjú által. Clarice és szerelme, Silvio, azonnal eljegyzik egymást. Ám ekkor beállít Truffaldino, s bejelenti kint várakozó urát, Federigo Rasponit!

1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét.

A magány cudar egy lakótárs. Dideregni kezd tőle az ember, és folyton takarózna, melegedne. De nem tud. Nincs annyi takaró.

Miért érdemes ma, 2016-ban a Vincent van Gogh drámájával méltóképpen foglalkozni? A Vincent van Goghéval, aki művész és prédikátor volt egy személyben? És a Paul Gauguin drámájával, aki Vincent van Goghnak éppen az ellentéte volt, de nemcsak legfőbb ellenfele, de legjobb barátja is tudott lenni?

Újra és újra elolvasva a művet, a szövevényes érzelmi – politikai – hatalmi szenvedélyekkel átszőtt cselekményívből egy színházi értelemben is kivételes figura alakja bontakozik ki előttem.

Kitárul a legendák kapuja, elkezdődik a történet a Héthavas alatt… Itt élnek színjátékunk hősei, a „hunmaradék” székelyek abban az időben, amikor a keresztény szellem erkölcsi értékei győzik meg a pogányt az új hit emberibb arculatáról.

Miről is szól ez a darab? Útkeresésről, magányról, kitaszítottságról, arról, hogy ember lelke tele van félelemmel és bizonytalansággal. De szól a reményről, a hitről, az erőről, az optimizmusról is.

A József-legenda megzenésítésének ötlete állítólag egy kollégiumi szobában született meg, ahol Andrew Lloyd Webber és alkotótársa, Tim Rice rátaláltak erre a drámai fordulatokban gazdag ószövetségi történetre.

Görgey Artúr tábornok személye, a nevéhez kapcsolódó világosi fegyverletétel, az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc nemzeti gyászba fordulásában neki tulajdonított szerep, az „ítélet, vagy felmentés” ma is ellentmondásokkal teli.

Talán a legismertebb és legtöbbet játszott Shakespeare mű. Számtalan színpadi változat, film, musical, balett- és táncjáték dolgozta fel a veronai szerelemesek történetét.

Nyilas Misi kisdiák szorgalmasan tanul a híres debreceni kollégiumban. Ő a legjobb tanuló! Mikor szegénységben élő szüleitől pakkot kap, diáktársai nem csak az összes ennivalót, de még a csizmakenőcsöt is felzabálják előle.

A komédia: a kétségbeesés kifejezése” – írja egy tanulmányában Dürrenmatt. És valóban – a minden művét komédiaként aposztrofáló szerző – kétségbeejtő helyzeteket mutat számunkra, igen szórakoztató módon.